Sunday, May 20, 2018
Magic, flavours, beauties
Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, vacsorázz úgy, mint egy koldus! – tartja a mondás. Nos, a Bambara Hotelben figyelmen kívül hagyják ezt a tanácsot, hiszen a nap minden szakaszában igazi afrikai hercegnőnek éreztem magam.
Have breakfast as a king, have lunch as a citizen, dine like a beggar! – as the proverb says. Well, the Bambara Hotel does not take this piece of advice, because I felt like a real African princess all day long.
Felsőtárkány magas fái között a nyugalom szigetére leltünk. Több alkalommal voltunk már férjemmel a Bambara Hotel vendégei, ezért hatalmas meglepetés és öröm ért, mikor megtudtam, hogy engem választottak az „Év bloggerének”. Így a jövőben még több időt tölthetek majd el ezen a varázslatos helyen, és szívből írhatok Nektek az élményeimről.
Our first “busy” visit took place last weekend. Unfortunately, the weather was not treating us well, thus we hopped into the world of gastronomical experiences. I love to eat and try new flavors. We drank incredibly gorgeous cocktails, ate fine meals and tried exquisite African dishes.
Eddigi látogatásaink során mindig a pihenés, a napozás és a pancsolás volt a fő tevékenységünk, valahogy az ételekre sosem fordítottunk kellő hangsúlyt. Hiba volt. Most hálás vagyok annak a felhőnek, melyhez út közben fohászkodtam, hogy nem hallgatta meg könyörgésemet, és a nappal vívott harcban egész nap büszkén helyt állt. Ha ő nincs, talán nem tapasztalom meg azokat a kulináris élményeket, melyeknek így részese lehettem.
During our recent trips, our main activities were relaxation, sun-bathing and splish-splash. Somehow, we never managed to properly emphasize gastronomy. It was a mistake. Despite my prayers, a cloud gloriously stood its ground in the battle against the sun. Now, I am grateful. Without it, I might have missed these culinary experiences.
Délutáni érkezésünkkor első utunk a homokos partot idéző „Mali Beach” „Dogon” bárjába vezetett, ahol koktélokkal koccintottunk. Poharainkon az afrikai totem oszlopokról már jól ismert mosolygós arcokat könnyesre varázsolta a hűsítő ital és a jég. A Mai Tai alkoholos mámora és a gyümölcskoktél gazdag íze különleges összhangot alkotott, melyet a friss szeder, a maracuja és a kék áfonya enyhén fanyar íze varázsolt teljessé. A medence melletti bárpultnál lassan kortyolgatott italaink mellett elméláztunk, beszélgettünk, és néztük a romantikázó párokat, a borral koccintó barátokat, a csacsogó fiatal lányokat, és a víz széléről a gyermekmedencében játszó unokáikat figyelő nagymamákat. Az időközönként eleredő eső sem ronthatta el ezt a hangulatot.
We arrived in the afternoon. Our first stop was the “Dogon Bar” at “Mali Beach” which resembles a sandy beach. Here we had some cocktails. There were smiling faces of African totems carved in our glasses. They started to weep tears when ice-cold drinks got poured in. The alcoholic rapture of Mai Tai and the rich flavor of fruit cocktail were in special harmony. It was magically fulfilled with the slightly sour aroma of mulberry, passion fruit and blueberries. Meanwhile we were leisurely sipping our drinks at the bar, we observed the loving sweet couples, friends drinking wine, chit-chatting young girls, and grandmas who were watching their grand-children having fun in the pool. Not even the recurring rain could ruin our mood.
Az idő gyorsan repült, de nem bántam. Izgatottan vártam a vacsorát, melyhez a „San Toro” étteremben terítettek meg. Hamarabb érkeztünk, hiszen szerettem volna pár fotót készíteni az érintetlen, ételektől roskadozó svédasztalról. A látvány és a zsongás mely fogadott, leírhatatlan. A sürgő-forgó felszolgálók, az ételeket milliméter pontossággal, precízen igazgató souschef, a grill pultot előkészítő grillardin... Elvarázsolt a szépség és az illatkavalkád.
The time was flying, but I did not mind. I was excited about the diner, which was served in the “San Toro” restaurant. We arrived a bit early, because I wanted to shot some photos of the untouched and plentiful smorgasbord. The hectic scene was indescribable. I got mesmerized by the beauty and the cavalcade of scents: the waiters rushed, the sous-chef adjusted the meals precisely, the grillardin prepared the grill-counter…
A teraszon foglaltunk helyet, ahonnan csodás kilátás nyílik a Bükk lankáira, és a hotel kertjére. A matuzsálemi korban lévő fák az érintetlen természet illúzióját keltik. Vacsoramenüt vettem magam elé, és jegyzetelni kezdtem – a bőség zavarában így tűnt legegyszerűbbnek, hogy megjegyezzem minden különleges ételnek a nevét, és bejelöljem, melyek lettek a kedvenceim. Három előételt választottam: feketegyökér mousse parmezán chips-el, füstölt makréla filé szilva chutney-val és mikro salátákkal, illetve Serrano sonka sárgyadinnyével. Mindhárom tökéletes választásnak bizonyult. Ezután bükki vadakból készült tárkonyos ragulevest ettem, nem is volt kérdés, hiszen a ragulevesek a gyengéim. Erdei gombákkal tökéletesítve teljesen levett a lábamról. A leves után szükségem volt némi szusszanásra. Egy pohár rosé mellett férjem elégedett arcát néztem, melyet a dámvad pecsenye, az erdei gombaragu és a brokkoli gratin eszményi élménye idézett elő. Készen álltam valami igazán különlegesre, így következő fogásként a Chakalaka-t választottam A Chakalaka eredeti, Dél-Afrikából származó ételkülönlegesség. Csirkehúsból készül, melyhez batátát, sárgarépát piros chili paprikát, paradicsomot és fokhagymát tesznek, majd az egészet megbolondítják kardamonnal, római köménnyel és reszelt narancshéjjal. Zseniális volt. Gyömbéres eper mousse és csokoládé trió... A desszertek virágokkal és gyümölcsökkel díszítve sorakoztak a svédasztalon, hívogattak, és nyertek. Mint ahogy már megtapasztaltam a Bambarában: nem csak a kinézetük volt tökéletes, hanem az ízük is.
We took a seat on the terrace. There was a beautiful view of the Bükk mountains and the garden of the hotel. The ancient trees provided the illusion of untouched nature. I got the dinner carte and started taking notes – it was the easiest thing to do in the confusing abundance, because I wanted to memorize the name of every special dish and mark my favorites. I choose three appetizers: scorzonera mousse with parmesan chips, smoked mackerel with chutney and micro-salad, and Serrano ham with honeydew melon. All three proved to be perfect choices. Next, I had tarragon stew, which was made by wild animals from the Bükk mountains. It was beyond doubt, because stew is my weakness. It was perfected with forest mushrooms, which totally swept me off my feet. I needed a break after the stew. I had a glass of rosé, while watching the satisfied face of my husband. He had the supreme experience of brocket roast, forest mushroom stew and broccoli gratin. I was ready for something truly special. Therefore, I choose Chakalaka as my next dish. It is a specialty from South Africa. It is made of chicken, sweet potato, carrot, chili, tomato, and garlic. Furthermore, it is spiced with cardamom, Roman cumin, and grated orange peel. It was brilliant. The ginger strawberry mousse and chocolate trio… The desserts were lined-up on the table, decorated with flowers and fruits. They were inviting, and they won. As I experienced in the Bambara before: not only the appearance was perfect, but the taste as well.
A maradék boromat kortyolgatva ismét vendégtársaim felé fordult a figyelmem. A romantikázó párok, a koccintó barátok, a fiatal lányok, és az ételeket unokáiknak tányérra segítő nagymamák - mindannyian elégedetten, vidáman vacsoráztak. A zsongás nem csendesült, a svédasztalt újra és újra friss falatokkal töltötték fel, majd Bizsu táncra hívta a családokat. És mi csak néztük a számomra kivételesen kedves felhő felett diadalmas győzelmet arató, a fák lombjai mögül visszakacsintó, utolsó esti huncut napsugarakat.
Meanwhile I was sipping the rest of my wine, I paid some attention to my fellow-guests. Everyone was satisfied with the dinner: the sweet couples, delighted friends, young girls, grandmas and their grand-children. The scene remained vibrant. The smorgasbord got refilled with fresh meals every time. Then Bizsu invited the families for a dance. Last night, we were just watching the triumph of the sunbeams above my beloved cloud.
Sincerely with love,
Anita
“A fekete bőr örök, bármilyen alkalomra megfelelő. Sosem megy ki a divatból. Arra fogok törekedni, hogy az írásaim is ilyenek legyenek. Hogy bárki, bármikor szívesen olvashassa. Remélem örömödet leled majd benne!”